Szent Imre templom
A templomot a Tihanyi Apátság késő-barokk, egyenes záródású szentéllyel, két boltmezős csehsüveg boltozattal, fedett hajóval, rövid oldala előtti bejárati (homlokzati) toronnyal építtette 1778-1783 között.
Műemlékek, Természeti értékek
Örvényes bár kicsi település, műemlékekben igen gazdag:
Néhány méterre a főúttól található a község országos hírű műemléke, az értékes ipartörténeti, ma is működőképes emlék, a felülcsapós vízimalom (1055). A XVIII. században újjáépült népi stílusú molnárházban néprajzi, népművészeti gyűjtemény látható. (N 46°54,9390′ E 17°49,0580′) Tőle 50 m-re pihenhet, szomját olthatja az étterem vendége. A ma is működő vízimalom mellett található a patakon átívelő XVIII. századi, védett műemlék, a barokk stílusban épített kétnyílású kőhíd, melyet Nepomuki Szent János szobra díszít (1700-as évek vége). A malom fölötti dombon lévő temetőben található a középkori templomrom. Ez volt a középkori falu temploma, a XIII. században épült, román stílusban. Egyenes záródású szentélyének magasan álló falai fölé tetőt emelték, hogy a további pusztulástól megóvják. Az új templomot, a Szent Imre templomot a Tihanyi Apátság késő-barokk, egyenes záródású szentéllyel, két boltmezős csehsüveg boltozattal, fedett hajóval, rövid oldala előtti bejárati (homlokzati) toronnyal építtette 1778-1783 között. A községben két (régi településhatárt is jelző), a XIII. századi, felújított kereszt található. A ma már ravatalozó templom sírkertjében egy, a szőlőhegyet megközelítő úton szintén védett, harmadik feszület látható – karban tartva. A Népi műemlék ház a Szent Imre utcában található.
Szeretettel várunk minden hozzánk érkezőt!
Római villa maradványai
A falutól nyugatra, a Hosszú-réteknek nevezett részen találhatók. A villagazdaság a II. században keletkezett és a negyedik század elején élte fénykorát. A központi épület és a fürdő mellett egy keresztény bazilikává alakított épület is előkerült az ásatások folyamán.
Nepomuki Szent János híd és szobor fülke
A malom kertjének déli mezsgyéjén az 1800-as évek közepén épült a kétlyukú, késő barokk, boltíves kőhíd. Középpillérének szoborfülkéjében Nepomuki Szent János szobra látható, melyet valószínűleg a molnárok céhe, vagy maguk a molnárok állíttattak kegyeletből a védőszentjüknek.
A hidat és a szoborfülkét az Önkormányzat 2011-ben állíttatta helyre a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával.
A híd érdekessége, hogy 1972-ig az Északi-Balaton part forgalmának teljes egészét ez a híd viselte. 2011-ben láttuk a belső szerkezetét, amely különösebb kötőanyag nélkül a helyben található agyagos murával, kővel épült. A 2010-es csapadékos nyár után az észak-keleti támfal leomlása azt eredményezte, hogy a kényszerített helyreállítással a jövőre nézve meghosszabbítottuk használhatóságát.
Középkori templomrom
A falu keleti részén, a temetőben áll. Ez volt a középkori falu temploma, a XIII. században épült, román stílusban. Egyenes záródású szentélyének magasan álló falai fölé tetőt emelték, hogy a további pusztulástól megóvják.
Napjainkban is komoly szerepet tölt be: felemelő és megható az a tisztelet, amivel az örvényesiek e templomban ravatalozzák fel halottaikat, és búcsúznak el tőlük e szent helyen. A temető területén kívüli földterületet az Önkormányzat megvásárolta, a hozzávaló kőlépcső feljárót a Veszprém Megyei Fejlesztési Tanács segítségével valósította meg.
Az önkormányzati területtel a temető bővítését biztosítottuk, és ezzel a kötelező önkormányzati feladat ellátásunkat teljesítettük.
Hősök tere
A Hősök tere Örvényes központjában, a Szent Imre Templom előtti terület. Az Önkormányzat 2004-ben a Széchenyi Terv Turisztikai Programjának keretében a zöldfelület növelése, a kisközségi központ szépítése és a turizmus növelése érdekében újította fel.
Ezen a virágos téren található az I. és II. világháborús emlékmű, a hazáért örvényesi hősi halottak emléktáblája. A településünk egyik kőkeresztje is itt található. A nyári melegben jó megpihenni a téren található szép hársfák alatt. A tér szomszédságában található a Pán-kút, melynek friss forrásvize egész évben oltja szomját a helyi lakosoknak, a környező települések lakosainak és a településre látogató turistáknak.
Helytörténeti Múzeum
Az Önkormányzat működésével, de Molnár András tanár úr saját pénzügyi önrészével megvalósult kiállítás a helyi lakosok önzetlen tárgyi adományozásaiból alakult ki. A múzeum kialakítása után szépen üzemelt, de Molnár András tanár úr halála után a gyenge érdeklődésre való tekintettel nem akadt vállalkozó a működtetésre. Megtekinthetőségét szorgalmazzuk.
Kőkeresztek
Örvényes belterületén 3 kőkereszt található:
– Szent Imre Templom kertjében, a Hősök terén
– Szent Imre utca végén, Balatonudvari felé, a Kultúrház fölött
– a Temetőben
A kőkeresztek körülbelül egy időben, az 1810-as évek vége felé készültek. Nagy valószínűséggel ugyanaz a mester készítette őket. Az anyaguk az akkor használatos laza homokkő. Az idő folyamán a keresztek állapota nagyon megromlott. A fagy, az esőzés, az időjárás okozta problémák következtében a kő szerkezete meglazult, hiányos lett. Statikai állékonyságuk megingott, a függőleges helyzetből kimozdultak. 2005-ben egy Balaton Fejlesztési Tanács által kiírt pályázat segítségével sikerült a kereszteket felújítani, helyre állítani. Ezzel sikerült a kereszteket megvédenünk, és a településünk rendezettségét, ápoltságát növelnünk. Azóta is nagy gondot fordít az önkormányzatunk a környezetük tisztántartására, növényzetük gondozására.
„Falukútja”
Örvényesen számos forrás található. Közülük az egyik legrégebben ismert és használt a falu nyugati határában elhelyezkedő „Falukútja”. Az Önkormányzat a falukép javítása és turisztikai látványosság céljából 2004-ben egy, a Veszprém Megyei Önkormányzat Területrendezési és Kommunális Bizottsága által kiírt „Források védelmének tervezési költségeinek támogatására” nyújtott be sikeres pályázatot.
A forrásfoglalás kialakítása és környezetének rendbetétele 2005-ben történt meg szintén a Veszprém Megyei
Önkormányzat Területrendezési és Kommunális Bizottsága által kiírt pályázaton elnyert támogatás segítségével.
A forrás helyi elnevezése “Falukútja”, mivel a régiek ezt emberi fogyasztásra, főzésre használták, valamint a kifolyó utáni érből itatták az állatokat. A terméskővel körbe rakott forrásból vödrökben hordták a vizet a konyhákba, a szőlőhegyre permetezéshez és locsoláshoz.
Örvényesi vízimalom
Néhány méterre az úttól látható a falu legismertebb műemléke a vízimalom. Erről már 1211-ben is említést tesznek, a tihanyi apátság birtokainak összeírásakor. Azóta is folyamatosan üzemel, még a török időben sem rombolták le.
Értékes ipartörténeti emlék, melyet csoportos és egyéni kirándulók ezrei látogatnak évente. Felülcsapós, fából készült kerekét a Pécsely-patak lezúduló vize forgatja. A malmot az évszázadok folyamán többször átépítették, jelenlegi formáját az 1800-as években kapta.
-1055-ben I. András a Bencés Apátságnak adja a Vízimalmot.
-1871-ben leég, akkor éri el az eredeti nagyságot.
-1956-ban technológiai váltás, malomköves helyett hengerszéles változat.
-1982-ben készült el a mostani kerék, mert a régi tönkre ment, újabb cseréje-felújítása 2012-ben, a Nepomuki híd felújítása után történt.
