A 2018. január 1. napjától hatályos jogi szabályozás – a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet – alapján a vízjogi létesítési engedély nélkül megépített kutakra (vízilétesítményekre) az építtetőnek vízjogi fennmaradási engedélyt kell kérni.
Az építtető/tulajdonos mentesül a vízgazdálkodási bírság fizetése alól abban az esetben, ha a 2018. január 1. napját megelőzően engedély nélkül létesített kutakra legkésőbb 2018. december 31-ig fennmaradási engedélyt kér.
A 2018. január 1. után létesítendő kutakra létesítési, majd üzemeltetési engedélyt kell kérni.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. 29.§. (1) bekezdése alapján a közigazgatási eljárásért 3000,- Ft illetéket kell fizetni.
A települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szükséges az olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:
– a kormányrendelet szerinti védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és 500 m3/év vízigénybevételt meg nem haladóan kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,
– épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja, és
– nem gazdasági célú vízigény.
Minden egyéb vízilétesítmény esetében a Katasztrófavédelmi Igazgatóság Vízügyi hatósága dönt az engedélyről.
A talajvízkút jegyzői engedélyezésének feltétele
– a kitermelt víz használata során keletkező szennyvíznek a környezetet nem veszélyeztető módon való elhelyezése,
– a kormányrendelet szerinti követelmények maradéktalan teljesítése,
– a fúrt kút fennmaradásának engedélyezése esetén – az illetékes vízügyi hatóságnak szakértőként történő bevonásával – annak megállapítása, hogy a kút nem veszélyezteti a vízkészletek védelméhez fűződő érdekeket.
Amennyiben a fennmaradási engedélykérelemmel érintett talajvízkút vízgazdálkodási, környezet- vagy természetvédelmi szempontból káros és ez átalakítással sem szüntethető meg, a kérelem elutasítása mellett, az építtetőt a létesítmény megszüntetésére (elbontására) kell kötelezni.
A megszüntetésre irányuló hatósági intézkedés esetén a hatósági előírás teljesítésének igazolásaként be kell mutatni azokat a terveket, vagy egyéb műszaki dokumentumokat, amelyekből a jogellenes és káros állapotnak a megszüntetése megállapítható.
Mindazon kutakra, amelyek létesítésekor jogszabály kötelezően nem írta elő engedély meglétét (jogszerűen létesültek engedély nélkül), nem alkalmazható a fennmaradási engedély, hanem üzemeltetési engedélyt kell adni. Az üzemeltetési engedélyek kiadásakor a hatóság nem szab ki bírságot 2018. december 31-ét követően sem.
Ahhoz, hogy eldönthető legyen, fennmaradási vagy üzemeltetési engedélyt kell kérni, vizsgálni kell a kút létesítésének időpontjában hatályos törvényi előírásokat.
A jegyzői engedélyezés alá tartozó kutakra vonatkozóan megállapítható, hogy
- február 15. napja után létesült kútra (ásott és fúrt kútra egyaránt) vízjogi létesítési engedélyt kellett volna kérni, így ennek következtében most fennmaradási engedély adható ki.
- február 15. napja előtt létesült kutak esetében
– arra az ásott kútra, amely a jogszabályok értelmében (mélységének és elhelyezkedésének függvényében) jogszerűen létesült engedély nélkül, üzemeltetési engedélyt kell adni,
– arra az ásott kútra, amelyre a létesítésének időpontjában (mélységének és elhelyezkedésének függvényében) engedélyt kellett volna kérni, fennmaradási engedélyt kell adni,
– minden fúrt kútra üzemeltetési engedélyt kell adni.
A vízjogi fennmaradási/üzemeltetési engedélykérelemhez az alábbi mellékletek benyújtása szükséges:
– Tulajdonos(ok) hozzájáruló nyilatkozata, amennyiben más az építtető/kérelmező személye
– Az ingatlan igénybevételére, használatára vonatkozó szerződés, amennyiben az üzemeltető nem az ingatlantulajdonos
– A közmű üzemeltetőjének hozzájárulása, ha a vízi létesítmény közműveket érint
– A 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet 2. számú melléklet II. pontjában részletezett tartalmú dokumentáció és kérelem
A felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007.(XII.23.) KvVM rendelet szerint tervdokumentációt csak olyan tervező készítheti, aki a Magyar Mérnöki Kamara erre följogosító szakterületi tervezői jogosultságával rendelkezik.
Tervezők elérhetősége a Magyar Mérnöki Kamara honlapján: https://www.mmk.hu/kereses/tagok
A kérelmet postai úton, vagy személyesen a Tihanyi Közös Önkormányzati Hivatalba (8237 Tihany, Kossuth L. u. 12.) kell benyújtani.
Németh Tünde jegyző
Letölthető dokumentumok: